Nem áll szándékomban felsorolásba kezdeni, hogy mitől lehetünk momentán éppen most boldogok. Ezt mindenkinek a saját maga életében kell megkeresnie. Vagy inkább meglátnia. Igen, nem rossz ötlet néha lefújni a vastag port arról a szemüvegről, és tüzetesebben megvizsgálni a körülöttünk felsorakozó, és a padból kieső lelkesedéssel jelentkező örömforrásokat. Olyan ez mint a sport. A megfelelő idő után megfeszített izomzat nélkül is könnyedén megy. És láss csodát: tele vagyunk boldogsággal!

Igen, mindig lesznek olyan dolgok az életben, amik nem éppen a legkellemesebbek, és néha még fájnak is. De igazából kezdjük ott: ki mondta, hogy a földi élet csupa móka és kacagás lesz? Ki mondta, hogy mindig meg tudod majd venni a hőn áhított, 20% kedvezménnyel árusított cipőt, ami nélkül képtelen vagy élni? Ki mondta, hogy majd pont annak a pasinak jössz be, akit te néztél ki magadnak? Ki mondta, hogy pont arra az állásra, pont téged fognak alkalmazni, amikor halvány lila gőzöd sincs az egészről? Na ugye. Talán épp az az emberi lények legnagyobb baja, hogy túl nagy elvárásaik vannak az élettel szemben. Mert gondoljunk csak bele. Ha nincsenek olyan mértékű igényeim, amelyek a jelenlegi életemben megvalósíthatatlanok, akkor nem fogok csalódni. És nem fog fájni. Oké, jöhet valami váratlanul is, ami kellemetlen, de az más lapra tartozik. A lényeg, hogy mindig addig nyújtózkodjunk, amíg a takarónk ér. És akkor nem lesz ki a lábunk, és nem fázunk meg. Akinek meg kicsi a takarója, vegyen nagyobbat.

A tréfát félretéve, és elfogadva, hogy az élet csak egy vígjáték, amit nem érdemes halálosan komolyan venni, hiszen úgyis belehalunk, rá kell jöjjünk, az élet tele van boldogsággal. Itt van például az időjárás. Ragyog a nap, ha csak egy percre is kiteszed az orrod, már endorfint termelsz, amit aztán fokozatosan akár adrenalinná is fejleszthetsz, amennyiben lesokkol a boldogságod érzete! Óriási, nem igaz? Ha jobban belegondolsz, lassan egy vegyianyag-raktár leszel, és csak bízhatunk benne, hogy nem termelsz bele negatív érzelmek által létrejövő vegyszereket, mert akkor még a végén ADR-vizsga kell ahhoz, hogy bárki is megközelítsen...

Reméljük a legjobbakat, addig is élvezzük ki, hogy meleg van végre, felvehetjük a tavaly ősszel talonba tett rövid felsőket, szoknyákat, szandálokat, és szívhatjuk magunkba a D-vitamint, és bár lehet, hogy nem a hőn áhított 10 ezres cipőben sétálunk végig a város legforgalmasabb utcájában, azért lássuk be, Hamupipőke már kiment a divatból, és igazán nem ezen fog múlni az, hogy épp ma találkozunk-e életünk hercegével. Mert ha ő lesz életünk hercege, nem a cipőnk érdekli majd.