Lüktet a fejem, kavarog a gyomrom. És két órán keresztül sóvárogtam egy kávéért. Hogy valaki főzzön már egy kurvaerős feketét, mert elpusztulok! De a szingliélet átka ez. Hogy mikor épp úgy adódik, egy évben kétszer, hogy meg akarsz pusztulni, a kutya nem hoz kávét. És a pókot sem távolítja el a…

Ma reggeli ébredésem, közérzetem, fizikális erőnlétem, lelki világom minősége felér még egy négyszer megrágott, megemésztett krumplistészáéval is. Fájdalmaim, nyúzottságom végeláthatatlan méreteket ölt, és amolyan lassított felvétel vagyok. Egy órája ülök a kávém előtt, és csak bámulom, mert alig…

A reggeli kávézás közben, amikor amúgy is meg kell jönnie az életkedvnek aznapra, fekete árnyként siklott át agyamon az a halovány kérdés, hogy az emberek mi a fenének írnak blogot? Kinek mi köze a másik életéhez, annak legapróbb momentumaihoz, és amúgy is, kit érdekel ez? Meg egyébként is, ennek mi…