Azóta eltelt 4 év. És mintha semmi sem változott volna. Ja, de igen. Még boldogabb vagyok. :) Talán mert nem keresek pasit, és úgy fogadom el a világot, ahogy van? Nem tudom. Ettől függetlenül azért vannak esetek, mikor kicsapja valaki vagy valami az összes biztosítékom, és a vér a fejembe szökken szinte pillanatok alatt. Nem biztos, hogy ez épp az elfogadás fogalmát meríti ki, de tény és való, ember vagyok, és bármennyire is boldog, azért van egy határ, amit senkinek sem érdemes átlépni. :)

Mindazonáltal kedves vagyok, és csak néha nem. Még mindig imádom a napfelkeltéket és a kávét. És még mindig imádok napfelkeltében kávézni. Ez egy örök szerelem. Persze ha már szerelem: imádok élni. Igen, még mindig. És egyre jobban. Mostanában, hogy olyan dolgokkal foglalkozom, amik abszolút én vagyok és belőlem táplálkoznak, ez egyre világosabb. Nemrég megírtam egy könyvet. Egyelőre pihentetem a témát, és ha nem is látom a könyvesboltok polcán viszont, valljuk be, kitartásból ötöst kaptam. Magamtól. És magamnak. Ez az első írás, amit befejeztem. Nagyot nőttem a saját szememben.

Közben sokat változtam. 8 hónap alatt átértékelődött néhány dolog az életemben, és más perspektívából látom a Világot. Szingli vagyok, ezúttal több, mint féléve, de nem keresek pasit. Remekül érzem magam egyedül. Mondhatni, hogy enyém a Világ! És imádom! Ezen felül közel egy hónapja felmondtam a munkahelyemen. Betelt a pohár. Egész egyszerűen talán úgy fogalmaznék, hogy a munkahely, és az ott keresett pénz biztonságot ad az életben. De itt is van egy határ. Amikor annyi kompromisszumot teszel, hogy kifordulsz saját magadból és megváltozol. Amikor a tükörbe nézel, és megkérded: ez ki?? És amikor ez így történt, akkor felmondtam.

Ledobtam magamról a terheket, és boldog emberként élek. Nőnek érzem magam pasi nélkül, és tényleg csak egy dolgot keresek. Munkát. Hát majd talán álmaim állása is megérkezik egyszer, de addig is igyekszem úgy élni, hogy örömömet leljem benne... Ami nem mindig sikerül. És persze, kérdezd csak meg nyugodtan, mi a fenétől vagyok én mindezek ellenére boldog, és mitől is olyan szabad a lelkem...?? Hát ezt fogom szanaszét boncolgatni ebben a naplóban a mindennapos küzdelmek mellett, amik egy egyedülálló nőt érhetnek a 21. században...